Témaindító hozzászólás
|
2006.01.11. 14:41 - |
SOMOGYVÁR
RÖVID TÖRTÉNET: A honfoglalás során e vidéket a Lád nemzetség szállta meg. E nembõl származó Tar Zerind fia Koppány vezérnek lett a székhelye, aki itt várat is épített.(Más szerzõk szerint Koppány vezér székhelye nem itt, hanem a mai Törökkoppány közelében lehetett). A vár az egykori monostorral a község feletti dombon állt. Az utóbbit feltárták és a romokat konzerválták. Koppány - aki az õsi hagyományokhoz ragaszkodó magyarok egyik vezére volt - I. István király elleni csatában Veszprém mellett döntõ vereséget szenvedett, maga is fogságba esett és kivégezték. Az elfoglalt Somogyvár királyi vár lett, 1163-tól gyakran szerepelt okleveleinkben. A XIII. század végén Henrik fia Miklós foglalta el, kitõl rövid idõ után III. András szerezte vissza. Várnagyát Panchik fia Bodon mestert 1317-ben és Miklós mestert 1331-ben említik. Zsigmond király 1410-ben mint királyi várost adományozta Marczali Miklósnak és Dénesnek. Ez idõben tehát a vár romos lehetett, melyet a Marczaliak sem építettek újjá, és ezután sem szerepel okleveleinkben. Az 1474-ben kötött örökösödési szerzõdés alapján a Báthoriakat iktatták be Somogyvár és tartozékainak birtokába, melyre 1495-ben királyi adományt is kaptak. A törökök hódoltsági területe volt, kiknek uralma után, 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul a királytól. E család birtoka maradt az ezt követõ idõkben is./Kiss G./
A Kupahegy teljes feltárása során elõkerült leletekbõl kiderült, hogy az 1091-ben felszentelt monostor valószínûleg csak a XII. században kapott kõfal kerítést. A XI. századi rétegek alatt közvetlenül a bronzkori réteget találták, tehát Koppány vezér vára itt nem lehetett. /Bóna/
Link: Bakay Kornél: Szent László somogyvári apátsága és a somogyi ispáni vár (Mûemlékvédelem, 1992/2) IV.71.8
Bakay Kornél: Elégett palánk nyomai a somogyvári várfalak mentén (Soproni Szemle, 42/1988)HA VI 1.302
Nováki Gyula: Hozzászólás Bakay Kornél "Elégett palánk nyomai a somogyvári várfalak mentén" c. elõadásához (Soproni Szemle 42/1988) VI.HA 1.30
Forrás: http://mars.elte.hu/varak/somogyvar/somogyvartortenet.htm
| |
Somogyvár - Kupavár 2006.04.23. - hev -
A Zala - Somogy csücsökben eltöltött kellemes hétvége egyik lényeges eseménye volt, hogy a közelmultban meghirdetett Somogyi Várak túramozgalom teljesítését hívatalosan is elkezdtem. hazafelé egy másik úton mentünk és ekkor néztük meg immár sokadszor ezt a szép Történelmi Emlékhelyet. A vár a faluban sok helyen táblával van jelölve, egészen a bejáratig mehetünk autóval is. A belépődíj 250.- Ft/fő A vár területén álló kilátó torony és rajta a Magyar zászló messzíről látható. Túramozgalmi pecsételõhelynek javaslom a pénztárnál található TKM, vagy Történelmi Emlékhely pecsét beszerzését. A vár ismert történelme a varak.hu oldalról idézve:
A honfoglalás során e vidéket a Lád nemzetség szállta meg. E nembõl származó Tar Zerind fia Koppány vezérnek lett a székhelye, aki itt várat is épített.(Más szerzõk szerint Koppány vezér székhelye nem itt, hanem a mai Törökkoppány közelében lehetett). A vár az egykori monostorral a község feletti dombon állt. Az utóbbit feltárták és a romokat konzerválták. Koppány - aki az õsi hagyományokhoz ragaszkodó magyarok egyik vezére volt - I. István király elleni csatában Veszprém mellett döntõ vereséget szenvedett, maga is fogságba esett és kivégezték. Az elfoglalt Somogyvár királyi vár lett, 1163-tól gyakran szerepelt okleveleinkben. A XIII. század végén Henrik fia Miklós foglalta el, kitõl rövid idõ után III. András szerezte vissza. Várnagyát Panchik fia Bodon mestert 1317-ben és Miklós mestert 1331-ben említik. Zsigmond király 1410-ben mint királyi várost adományozta Marczali Miklósnak és Dénesnek. Ez idõben tehát a vár romos lehetett, melyet a Marczaliak sem építettek újjá, és ezután sem szerepel okleveleinkben. Az 1474-ben kötött örökösödési szerzõdés alapján a Báthoriakat iktatták be Somogyvár és tartozékainak birtokába, melyre 1495-ben királyi adományt is kaptak. A törökök hódoltsági területe volt, kiknek uralma után, 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul a királytól. E család birtoka maradt az ezt követõ idõkben is./Kiss G./
A Kupahegy teljes feltárása során elõkerült leletekbõl kiderült, hogy az 1091-ben felszentelt monostor valószínûleg csak a XII. században kapott kõfal kerítést. A XI. századi rétegek alatt közvetlenül a bronzkori réteget találták, tehát Koppány vezér vára itt nem lehetett. /Bóna |
SOMOGYVÁR
RÖVID TÖRTÉNET: A honfoglalás során e vidéket a Lád nemzetség szállta meg. E nembõl származó Tar Zerind fia Koppány vezérnek lett a székhelye, aki itt várat is épített.(Más szerzõk szerint Koppány vezér székhelye nem itt, hanem a mai Törökkoppány közelében lehetett). A vár az egykori monostorral a község feletti dombon állt. Az utóbbit feltárták és a romokat konzerválták. Koppány - aki az õsi hagyományokhoz ragaszkodó magyarok egyik vezére volt - I. István király elleni csatában Veszprém mellett döntõ vereséget szenvedett, maga is fogságba esett és kivégezték. Az elfoglalt Somogyvár királyi vár lett, 1163-tól gyakran szerepelt okleveleinkben. A XIII. század végén Henrik fia Miklós foglalta el, kitõl rövid idõ után III. András szerezte vissza. Várnagyát Panchik fia Bodon mestert 1317-ben és Miklós mestert 1331-ben említik. Zsigmond király 1410-ben mint királyi várost adományozta Marczali Miklósnak és Dénesnek. Ez idõben tehát a vár romos lehetett, melyet a Marczaliak sem építettek újjá, és ezután sem szerepel okleveleinkben. Az 1474-ben kötött örökösödési szerzõdés alapján a Báthoriakat iktatták be Somogyvár és tartozékainak birtokába, melyre 1495-ben királyi adományt is kaptak. A törökök hódoltsági területe volt, kiknek uralma után, 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul a királytól. E család birtoka maradt az ezt követõ idõkben is./Kiss G./
A Kupahegy teljes feltárása során elõkerült leletekbõl kiderült, hogy az 1091-ben felszentelt monostor valószínûleg csak a XII. században kapott kõfal kerítést. A XI. századi rétegek alatt közvetlenül a bronzkori réteget találták, tehát Koppány vezér vára itt nem lehetett. /Bóna/
Link: Bakay Kornél: Szent László somogyvári apátsága és a somogyi ispáni vár (Mûemlékvédelem, 1992/2) IV.71.8
Bakay Kornél: Elégett palánk nyomai a somogyvári várfalak mentén (Soproni Szemle, 42/1988)HA VI 1.302
Nováki Gyula: Hozzászólás Bakay Kornél "Elégett palánk nyomai a somogyvári várfalak mentén" c. elõadásához (Soproni Szemle 42/1988) VI.HA 1.30
Forrás: http://mars.elte.hu/varak/somogyvar/somogyvartortenet.htm
| |
[2-1]
|