FrissítésSúgó

somogyivarak

2006.01.11. 14:53 -

KEREKI, FEHÉRKÕ RÖVID TÖRTÉNET: A szabálytalan alaprajzú, ellipszis alakú vár romjai a községtõl délnyugatra, a Levelesi erdõ északi részén emelkedõ 283 m magas Várhegyen láthatók. A vár legnagyobb része téglából épült, követ csak egyes falrészek alapozásánál, a bejáratok, ablakok keretezéseinél, párkányoknál és az újonnan feltárt kaputorony alapjainál használtak. A vár bejárata a legkönnyebben megközelíthetõ déli oldalon volt, ahol fahíd vezet át az 5-6 m mély és 6-8 m széles várárkon a felvonóhidas kapujához. A déli kapu felett emelkedõ kaputoronyhoz csatlakoztak a külsõ falhoz derékszögben épült lakószárny épületei, melyeket a külsõ falhoz hasonlóan téglából raktak, és a kisméretû várudvart fogták közre. A vár romjai ma csak egy emelet magasságban állnak, azonban eredetileg kétemeletesek voltak. Legerõsebb falmaradványa a délnyugati, 10-12 m magas saroktoronyszerû része, melynek hatalmas külsõ falsíkján 6 m magasságban hengerpárkány fut végig, benne gótikus kõmaradvánnyal és az emeletre induló folyosó boltozatának nyomaival. A várudvart övezõ fal és pillérei kb. 1,5 m vastagságúak. A helység elsõ említése 1193-Bn kelt oklevélben történik, amikor III. Béla király a János lovagokat a korábban nyert adományaikban, köztük ,,Querequi"-ben is megerõsíti. Késõbb, 1229-ben ,,villa Kerekquui" néven szerepel, midõn II. Endre király a pannonhalmi apátság és a székesfehérvári káptalan közötti birtokviszonyokat rendezi. A XIV.század elején plébániáját is említik. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de feltehetõen a XIV. század elsõ évtizedeiben keletkezhetett. Elsõ ismert várnagyát, Czikót, az 1336.évi oklevél nevezi meg. Zsigmond király 1396. augusztus 13-án kelt oklevelében Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta a török elleni küzdelmekben szerzett érdemeiért Fehérkõ várát, aki azonban a király ellen 1402-ben fellázadt fõurak közé állt. Amikor a királyhoz hû urak a lázadást leverték, 1403-ban Fehérkõ várát is ostrommal elfoglalták. Az ostrom során megsérült falakat 1408 körül kijavították, még ebben az évben az idõközben kegyelmet kapott Marczali Miklós a várat visszakapta. Enyingi Török Péter birtoka 1464-ben, melyet 1474-ben Mátyás király Báthori István országbírónak adományozott. Miksa császár 1494-ben ostromolta a várat, amely ostrom után évekig üresen állt. A ,,castrum diritum Fehérkõ"-t II. Ulászló 1495. május 25-én új adományként adta a Báthoriaknak, melyet 1530-ban Báthori Andrástól Perneszi Ferenc vett meg. A török terjeszkedése idején 1540 után a visszavonuló magyarok a még megmaradt falakat felrobbantották, nehogy az ellenség a várat használni tudja. A hódoltság alatt a vár a töröké, 1598-ban pedig a tihanyi vár tartozéka volt. A XVII. sz. közepén, 1665-tõl ismét a Perneszi család birtoka, amit 1695-ben Perneszi Zsigmond Babocsai Ferencnének adott el. Késõbb falait széthordták, és anyagának egy részét 1830-ban az új Kereki templom és az annak közelében épült, de már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel. A vár az 1960-as években az OMF tárta fel, és a romokat Koppány Tibor (OMF) építész vezetésével konzerválta. Forrás: http://mars.elte.hu/varak/kereki/fejerkotortenet.htm

somogyivarak

Előzmény | 2006.07.26. 09:46 - #3

KEREKI  - Fehérkő / Fejérkő vára 2006.06.17. - hev - Kereki község D-i részén a Kaposvár felé menő ut mellett a Ny-i oldalon tábla jelzi a vár létét és megközelítési lehetőségét,  három különböző nehézségű utvonalon mehetünk fel a domb tetején erdőben álló romokhoz. A rövid ut esős időben vagy eső után nem igazán javasolt mivel nagyon meredek és emiatt veszélyesen csúszós lehet.  A főutról letérve a szilárd burkolatú úton egyenesen addig megyünk amig van út, az út végén parkolási lehetőség van .Innem a meredk úton  kb. 700 m-t kell megtenni a romokig. Ottjártunkkor  a domb aljában nagyon vizes volt a terep bokáig süppedtünk, átjárót nem találtunk !  A romok szépek és a környezet rendezett, van tájékoztató tábla is . Külső sétaúton megnézhetjük  a D-i oldalon szépen megmaradt száraz árok maradványait , és a romot is körbejárhatjuk. Itt is található geoláda de ezúttal nem jártam szerencsével pedig sokáig kerestük de GPS nélkül nem tudtuk beazonosítani a ládát rejtő facsoportot.  A GCKERV jelű geoládát igy jelszó nélüli találatként regisztráltam és a rejtő azt el is fogadta, mivel az adott hely felkeresése az elsődleges. A közepes nehézségű ut a vár D-i oldalán ér fel a sáncárok elválasztó falán , fentről balra kell indulni, míg a könnyű de leghosszabb út egyenesen D-felé indul el ez 3 km hosszú.. Megyénk legnagyobb vármaradványa  lassan egyre ismertebbé válik, ez a vár látható a  múlt évben megjelent  Magyar Kálmán - Nováki Gyula: SOMOGY MEGYE VÁRAI A KÖZÉPKORTÓL A KURUC KORIG. c. könyv borítóján. A vár alaprajzát és fantázia képét a várak.hu honlapról vettem kölcsön ! A vár története a geocaching honlapról idézve: A kereki rom a történelem során több néven is szerepelt, jelezték Kupavárnak, Katonavárnak és Fehérkővárnak. A népi emlékezet Kupavárként azért őrizte meg, mert Somogyban, Koppány egykori szálláshelyén, minden várat Kupavárnak neveztek. A Katonavár elnevezés egy 1784-ben készült katonai térképen szerepelt. A krónikákban azonban gyakran Fehérkővárnak említik, így végül a szakirodalom is ezt a nevet vette át. A vár feltehetően a XIV. század első évtizedeiben keletkezett. Első ismert várnagyát, Czikót, egy 1336. évi oklevél nevezi meg. Zsigmond király Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta a török elleni küzdelmekben szerzett érdemeiért Fehérkő várát. Marczali Miklós 1402-ben a Zsigmond ellen fellázadt főurak közé állt. A lázadás leverésekor, Fehérkő várát is ostrommal foglalták el. A megsérült falakat 1408 körül kijavították, és a vár visszakerült az időközben kegyelmet kapott Marczali Miklós tulajdonába. A XV. század második felében Enyingi Török Péter, majd Báthori István országbíró birtoka. Miksa császár 1494-ben ostromolta a várat, amely az ostromot követően évekig üresen állt. A török terjeszkedése idején 1540 után a visszavonuló magyarok a még megmaradt falakat felrobbantották. A hódoltság alatt a romos erősség a töröké, 1598-ban pedig a tihanyi vár tartozéka volt. A XVII. sz. közepén a Perneszi család birtoka, majd Babocsai Ferencnéé. A XVIII-XIX. században falait széthordták, és anyagának egy részét 1830-ban az új kereki templom és az annak közelében épült, de már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel. Bár 1961-62-ben kisebb ásatásokat végeztek, teljes feltárása még nem történt meg. A szabálytalan alaprajzú, ellipszis alakú vár romjai a községtol délnyugatra, a Levelesi erdo északi részén emelkedo 283 m magas Várhegyen láthatók. A vár legnagyobb része téglából épült, követ csak egyes falrészek alapozásánál, a bejáratok, ablakok keretezéseinél, párkányoknál és az újonnan feltárt kaputorony alapjainál használtak. A vár bejárata a legkönnyebben megközelítheto déli oldalon volt, ahol fahíd vezet át az 5-6 m mély és 6-8 m széles várárkon a felvonóhidas kapujához. A déli kapu felett emelkedo kaputoronyhoz csatlakoztak a külso falhoz derékszögben épült lakószárny épületei, melyeket a külso falhoz hasonlóan téglából raktak, és a kisméretu várudvart fogták közre. A vár romjai ma csak egy emelet magasságban állnak, azonban eredetileg kétemeletesek voltak. Legerosebb falmaradványa a délnyugati, 10-12 m magas saroktoronyszeru része, melynek hatalmas külso falsíkján 6 m magasságban hengerpárkány fut végig, benne gótikus komaradvánnyal és az emeletre induló folyosó boltozatának nyomaival. A várudvart övezo fal és pillérei kb. 1,5 m vastagságúak. A helység elso említése 1193-Bn kelt oklevélben történik, amikor III. Béla király a János lovagokat a korábban nyert adományaikban, köztük ,,Querequi"-ben is megerosíti. Késobb, 1229-ben ,,villa Kerekquui" néven szerepel, midon II. Endre király a pannonhalmi apátság és a székesfehérvári káptalan közötti birtokviszonyokat rendezi. A XIV.század elején plébániáját is említik. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de feltehetoen a XIV. század elso évtizedeiben keletkezhetett. Elso ismert várnagyát, Czikót, az 1336.évi oklevél nevezi meg. Zsigmond király 1396. augusztus 13-án kelt oklevelében Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta a török elleni küzdelmekben szerzett érdemeiért Fehérko várát, aki azonban a király ellen 1402-ben fellázadt fourak közé állt. Amikor a királyhoz hu urak a lázadást leverték, 1403-ban Fehérko várát is ostrommal elfoglalták. Az ostrom során megsérült falakat 1408 körül kijavították, még ebben az évben az idoközben kegyelmet kapott Marczali Miklós a várat visszakapta. Enyingi Török Péter birtoka 1464-ben, melyet 1474-ben Mátyás király Báthori István országbírónak adományozott. Miksa császár 1494-ben ostromolta a várat, amely ostrom után évekig üresen állt. A ,,castrum diritum Fehérko"-t II. Ulászló 1495. május 25-én új adományként adta a Báthoriaknak, melyet 1530-ban Báthori Andrástól Perneszi Ferenc vett meg. A török terjeszkedése idején 1540 után a visszavonuló magyarok a még megmaradt falakat felrobbantották, nehogy az ellenség a várat használni tudja. A hódoltság alatt a vár a töröké, 1598-ban pedig a tihanyi vár tartozéka volt. A XVII. sz. közepén, 1665-tol ismét a Perneszi család birtoka, amit 1695-ben Perneszi Zsigmond Babocsai Ferencnének adott el. Késobb falait széthordták, és anyagának egy részét 1830-ban az új Kereki templom és az annak közelében épült, de már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel. A vár az 1960-as években az OMF tárta fel, és a romokat Koppány Tibor (OMF) építész vezetésével konzerválta.

somogyivarak

Előzmény | 2006.01.12. 12:39 - #2

A vár rövid története: A nép Kupavárnak, vagy Katonavárnak nevezi, a szakirodalom Fehérkő néven ismeri. (Somogyban, Koppány egykori szállásbirtokán minden várat Kupavárnak nevez a nép.) Csánki Dezső azonosította ezt a romot Fehérkő (Feyerkew) várával, az azonosítást Békefi Remig is elfogadta. A vár eredetileg fehérre lehetett vakolva, fehér színe messze világított a környező erdők haragos zöldjéből. A szabálytalan alaprajzú, ellipszis alakú vár romjai Kereki községtől (Somogy megye) délnyugatra, a Levelesi erdő északi részén emelkedő 283 méter magas Várhegyen találhatók. A vár legnagyobb része téglából épült, követ csak egyes falrészek alapozásánál, a bejáratok, ablakok keretezéseinél, párkányoknál és a kaputorony alapjainál használtak. Somogyban ugyanis nincs terméskő! A vár bejárata a legkönnyebben megközelíthető déli oldalon volt, ahol fahíd vezetett át az 5-6 méter mély és 6-8 méter széles várárkon a felvonóhidas kapuhoz. A déli kapu felett emelkedő kaputoronyhoz csatlakoztak a külső falhoz derékszögben épült lakószárny épületei, melyeket a külső falhoz hasonlóan téglából raktak, és a kisméretű várudvart fogták közre. A vár romjai ma csak egy emelet magasságban állnak, azonban eredetileg kétemeletesek voltak. Legerősebb falmaradványa a délnyugati, 10-12 méter magas saroktoronyszerű része, melynek hatalmas külső falsíkján 6 méter magasságban hengerpárkány fut végig, benne gótikus kőmaradvánnyal és az emeletre induló folyosó boltozatának nyomaival. A várudvart övező fal és pillérei kb. 1,5 méter vastagságúak. A helység első említése 1193-ban kelt oklevélben történik, amikor III. Béla király a János lovagokat a korábban nyert adományaikban, köztök "Querequi"-ben is megerősíti. Később, 1229-ben "villa Kerekqui" néven szerepel, midőn II. Endre király a pannonhalmi apátság és a székesfehérvári káptalan közötti birtokviszonyokat rendezi. A XIV. század elején plébániáját is említik. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de feltehetően a XIV. század első évtizedeiben keletkezhetett. Első ismert várnagyát, Czikót, az 1336. évi oklevél nevezi meg. Zsigmond király 1396. augusztus 13-án kelt oklevelével Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta a török elleni küzdelmekben szerzett érdemeiért Fehérkő várát, aki azonban a király ellen 1402-ben fellázadt főurak közé állt. Amikor a királyhoz hű urak a lázadást leverték, 1403-ban Fehérkő várát is ostrommal elfoglalták. Az ostrom során megsérült falakat 1408 körül kijavították, még ebben az évben az időközben kegyelmet kapott Marczali Miklós a várat visszakapta. Enyingi Török Péter birtoka 1467-ben, melyet 1474-ben Mátyás király Báthori István országbírónak adományozott. Miksa császár 1494-ben ostromolta a várat, amely ostrom után évekig üresen állt. A ""castrum diritum Fehérkő -t II. Ulászló 1495. május 25-én új adományként adta a Báthoriaknak, melyet 1530-ban Báthori Andrástól Perneszi Ferenc vett meg. A török terjeszkedése idején 1540 után a visszavonuló magyarok a még megmaradt falakat felrobbantották, nehogy az ellenség a várat használni tudja. A hódoltság alatt a vár a töröké, 1598-ban pedig a tihanyi vár tartozéka volt. A XVII. század közepén 1665-től ismét a Perneszi család birtoka, amit 1695-ben Perneszi Zsigmond Babocsai Ferencnének adott el. Később falait széthordták, és anyagának egy részét 1830-ban az új Kereki templom és az annak közelében épült, de már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel. A várat az 1960-as években az OMF tárta fel, és a romokat Koppány Tibor (OMF) építész vezetésével konzerválta. Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon. Franklin Nyomda. Budapest, 1984. Koppány Tibor-Sági Károly: A KEREKI FEHÉRKŐ VÁR TÖRTÉNETE. Somogyi Múzeum 9. Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat. Kaposvár, 1967. Az egyesületről: Egyesületünk 2002-ben jött létre igen lelkes várbarát fiatalokból Pusztai Szabolcs kezdeményezésével. Fő célunk a Kereki vár megmentése és környékének rendbetétele, környezetünk védelme és szépítése, kulturális szerepvállalás, a kirándulók tájékoztatása, rendhagyó történelemórák, valamint előadások tartása, fotó- és faragáskiállítások rendezése, melyek az egyesület elnökének, a tiszteletbeli várkapitánynak a keze munkáját dicsérik, hagyományőrzés és hagyományteremtés (Somogyváron, a Szentesica forrásnál diófát ültettünk Koppány vezér emlékére, a Nezdén Koppány-szobor avatáson vettünk részt), kapcsolatépítés más várbarát egyesületekkel (pl. Fűzér, Somló, Csobánc), várjátékokon való részvétel, együttműködés Kereki önkormányzatával, a Somogyért Egyesülettel (amely a múlt évhez hasonlóan idén is bemutatkozási lehetőséget biztosított a Kaposvári Nemzetközi Tavaszi Vásáron), valamint a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal. Utóbbi rendezésében vettünk részt többek között a 2003. augusztus 9-én Sümegen megrendezett Dunántúli Várak Találkozóján (Rombarát Nap), ahol bemutató kiállításunk volt, illetve a KVI „Újjáéledő épített kincseink” címmel tartott IV. Országos Szakmai konferenciáján, a Magyar Tudományos Akadémia Nagytermében, 2003. november 13–án. Terveink a 2005. évre: a Különleges Asztali Örömök rendezvénysorozat keretében, és egyéb ünnepélyes alkalmakkor felhívni a figyelmet Fejérkő várának állagára, illetve egyesületünk létére és tevékenységére. Szeretnénk folytatni a - Dr. Bencze Izabella által kezdeményezett - Dunántúli Várak Szövetségének megteremtését.

somogyivarak

Előzmény | 2006.01.11. 14:53 - #1

KEREKI, FEHÉRKÕ RÖVID TÖRTÉNET: A szabálytalan alaprajzú, ellipszis alakú vár romjai a községtõl délnyugatra, a Levelesi erdõ északi részén emelkedõ 283 m magas Várhegyen láthatók. A vár legnagyobb része téglából épült, követ csak egyes falrészek alapozásánál, a bejáratok, ablakok keretezéseinél, párkányoknál és az újonnan feltárt kaputorony alapjainál használtak. A vár bejárata a legkönnyebben megközelíthetõ déli oldalon volt, ahol fahíd vezet át az 5-6 m mély és 6-8 m széles várárkon a felvonóhidas kapujához. A déli kapu felett emelkedõ kaputoronyhoz csatlakoztak a külsõ falhoz derékszögben épült lakószárny épületei, melyeket a külsõ falhoz hasonlóan téglából raktak, és a kisméretû várudvart fogták közre. A vár romjai ma csak egy emelet magasságban állnak, azonban eredetileg kétemeletesek voltak. Legerõsebb falmaradványa a délnyugati, 10-12 m magas saroktoronyszerû része, melynek hatalmas külsõ falsíkján 6 m magasságban hengerpárkány fut végig, benne gótikus kõmaradvánnyal és az emeletre induló folyosó boltozatának nyomaival. A várudvart övezõ fal és pillérei kb. 1,5 m vastagságúak. A helység elsõ említése 1193-Bn kelt oklevélben történik, amikor III. Béla király a János lovagokat a korábban nyert adományaikban, köztük ,,Querequi"-ben is megerõsíti. Késõbb, 1229-ben ,,villa Kerekquui" néven szerepel, midõn II. Endre király a pannonhalmi apátság és a székesfehérvári káptalan közötti birtokviszonyokat rendezi. A XIV.század elején plébániáját is említik. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de feltehetõen a XIV. század elsõ évtizedeiben keletkezhetett. Elsõ ismert várnagyát, Czikót, az 1336.évi oklevél nevezi meg. Zsigmond király 1396. augusztus 13-án kelt oklevelében Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta a török elleni küzdelmekben szerzett érdemeiért Fehérkõ várát, aki azonban a király ellen 1402-ben fellázadt fõurak közé állt. Amikor a királyhoz hû urak a lázadást leverték, 1403-ban Fehérkõ várát is ostrommal elfoglalták. Az ostrom során megsérült falakat 1408 körül kijavították, még ebben az évben az idõközben kegyelmet kapott Marczali Miklós a várat visszakapta. Enyingi Török Péter birtoka 1464-ben, melyet 1474-ben Mátyás király Báthori István országbírónak adományozott. Miksa császár 1494-ben ostromolta a várat, amely ostrom után évekig üresen állt. A ,,castrum diritum Fehérkõ"-t II. Ulászló 1495. május 25-én új adományként adta a Báthoriaknak, melyet 1530-ban Báthori Andrástól Perneszi Ferenc vett meg. A török terjeszkedése idején 1540 után a visszavonuló magyarok a még megmaradt falakat felrobbantották, nehogy az ellenség a várat használni tudja. A hódoltság alatt a vár a töröké, 1598-ban pedig a tihanyi vár tartozéka volt. A XVII. sz. közepén, 1665-tõl ismét a Perneszi család birtoka, amit 1695-ben Perneszi Zsigmond Babocsai Ferencnének adott el. Késõbb falait széthordták, és anyagának egy részét 1830-ban az új Kereki templom és az annak közelében épült, de már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel. A vár az 1960-as években az OMF tárta fel, és a romokat Koppány Tibor (OMF) építész vezetésével konzerválta. Forrás: http://mars.elte.hu/varak/kereki/fejerkotortenet.htm

[3-1]