FrissítésSúgó

somogyivarak

2006.01.12. 22:01 -

FONYÓD, FÁCÁNOS RÖVID TÖRTÉNET: A település a honfoglalás után a Lád nemzetségbõl származó Tar Zerind fia Koppány vezér birtoka lett. A helység elsõ ízben az 1082-ben kelt oklevélben fordul elõ ,,Funoldi" alakban, amikor I. László király a veszprémi káptalan birtokait összeírta, és õket azokban megerõsítette. Késõbb a pannonhalmi apátság birtoka lett, az 132-37.évi pápai tizedjegyzékben ,,Fonold", ,,Sconold" néven fordul elõ, és ekkor már önálló plébániája van. Buda várának elfoglalása után 1541-ben, palonyai Magyar Bálint a község templomát palánkkal megerõsítette, árokkal körülvette, majd egy nagyobb területet is hozzávéve, azt ugyancsak palánkkal és árokkal kerítette be. A kb. 60x60 m nagyságú, négyszög alakú palánkvár hosszú ideig ellenállt a török ostromának, csak Magyar Bálint halála után, 1571-ben tudták elfoglalni. A hódoltság alatt a vár a helységgel együtt elpusztult. Az alsó vár kevés falmaradványa, a négyzet alakú árokkal és a középkori templom alapfalaival láthatók. A Fácános-erődben találjuk a Gulio Turco olasz származású császári hadmérnök tervei szerint épült egykori cölöpvár nyomait, a sáncok, vizesárkok maradványait. A fennmaradt rajzok szerint a bejárat a mai Szent István utca felől volt. Mi is innen közelíthetjük meg. A külső árkon át felvonóhídon lehetett eljutni a külső várudvarba, innen szintén egy hasonló hídon a belső várba. Itt széles falú épületek, kőből készült erődítések és egy figyelőtorony állt.

somogyivarak

Előzmény | 2006.01.12. 22:01 - #1

FONYÓD, FÁCÁNOS RÖVID TÖRTÉNET: A település a honfoglalás után a Lád nemzetségbõl származó Tar Zerind fia Koppány vezér birtoka lett. A helység elsõ ízben az 1082-ben kelt oklevélben fordul elõ ,,Funoldi" alakban, amikor I. László király a veszprémi káptalan birtokait összeírta, és õket azokban megerõsítette. Késõbb a pannonhalmi apátság birtoka lett, az 132-37.évi pápai tizedjegyzékben ,,Fonold", ,,Sconold" néven fordul elõ, és ekkor már önálló plébániája van. Buda várának elfoglalása után 1541-ben, palonyai Magyar Bálint a község templomát palánkkal megerõsítette, árokkal körülvette, majd egy nagyobb területet is hozzávéve, azt ugyancsak palánkkal és árokkal kerítette be. A kb. 60x60 m nagyságú, négyszög alakú palánkvár hosszú ideig ellenállt a török ostromának, csak Magyar Bálint halála után, 1571-ben tudták elfoglalni. A hódoltság alatt a vár a helységgel együtt elpusztult. Az alsó vár kevés falmaradványa, a négyzet alakú árokkal és a középkori templom alapfalaival láthatók. A Fácános-erődben találjuk a Gulio Turco olasz származású császári hadmérnök tervei szerint épült egykori cölöpvár nyomait, a sáncok, vizesárkok maradványait. A fennmaradt rajzok szerint a bejárat a mai Szent István utca felől volt. Mi is innen közelíthetjük meg. A külső árkon át felvonóhídon lehetett eljutni a külső várudvarba, innen szintén egy hasonló hídon a belső várba. Itt széles falú épületek, kőből készült erődítések és egy figyelőtorony állt.

[1-1]