FrissítésSúgó

somogyivarak

2006.03.10. 08:13 -

SEGESD RÖVID TÖRTÉNET: Szöa település már a tatárjárás idején fennállott. Kálmán herceg 1241-ben a Sajó menti ütközetben megsérülve ide vitette magát és IV. Béla király a családjával a tatárok elõl Dalmáciába menekülve ugyancsak itt pihent meg. Ispánját 1265-ben említik oklevelek. A középkorban városi kiváltságokat élvezett és a hozzá tartozó birtokokkal együtt a királynék szolgálatának ellátására rendelt birtokként vált ki Somogy megyébõl. Az 1389-tõl szabad királyi várost Zsigmond király Mezõlaki Zámbó Miklós királyi tárnokmesternek adta cserébe más birtokokért, kinek halála után özvegye, Erzsébet asszony 1396-ban a királynak visszaadta. Zsigmond 1404-ben Marczali Miklós néhai erdélyi vajdának és rokonainak zálogosította el Segesdet, majd 1417-ben örökadományul is nekik adta. 1474-ben a Báthory családé, 1583-ban pedig Ungnád Kristóf birtoka lett. A XVI. század második felében a török támadások ellen egy erõdítményt is emeltek itt, melynek védõit 1591-ben a szigetvári bég csapataival váratlanul meglepte, a várat elfoglalta az õrséget felkoncolta, az erõsséget felgyújtotta. Ezidõtõl kezdve két Segesd volt ismeretes éspedig Segesdvár, a korábbi Alsósegesd és Segesdváros, vagyis Felsõsegesd.A két községet 1950-ben egyesítették Segesd néven. Felsõsegesd alapját az 1294-ben keletkezett Ferencesrendi kolostor alkotta. A hódoltság idején Felsõsegesdet a törökök elfoglalták, a lerombolt kolostor helyén erõdítményt emeltek, amelynek köré lassan a község is kiépült és a török Várossegesdnek nevezte. Az erõdítményt elsõ ízben az 1554 évi török adólajstromban említik, õrsége 1618-19-ben 444 fõ volt. A vár 1687-ig volt török kézen, visszafoglalása után hadijelentõségét vesztve pusztulásnak indult, falait a lakosság széthordta. Magyar Kálmán írja: ...az 1981-es régészeti feltárásunk tisztázta az Árpád- és a középkori, török kori vár bizonyos helyét ! Hiszen a források csupán a XV. század elejétõl, 1404-tõl említették itt / a mai szociális otthon mellett, a felsõsegesdi várdombon / a királyi, királynéi castrumot! Világosan kiderítettük azt is, hogy ez a castrum, átalakított állapotban szolgált a XV. században (megközelítöleg 1526-ig) fõúri rezidenciaként is! Majd 1526-1566 között palánkvárrá, fortalitiummá alakították át. 1570-ben építette át a török a segesdi templomok és különbözõ építmények (mint a kolostor !) anyagának felhasználásával! Pusztulása 1687 után több szakaszban: megközelítõleg három periódusban: 1755-ben, 1862-63-ban, 1962-64-ben következett be! /Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása (Kaposvár 1998)/

somogyivarak

Előzmény | 2006.03.10. 08:13 - #1

SEGESD RÖVID TÖRTÉNET: Szöa település már a tatárjárás idején fennállott. Kálmán herceg 1241-ben a Sajó menti ütközetben megsérülve ide vitette magát és IV. Béla király a családjával a tatárok elõl Dalmáciába menekülve ugyancsak itt pihent meg. Ispánját 1265-ben említik oklevelek. A középkorban városi kiváltságokat élvezett és a hozzá tartozó birtokokkal együtt a királynék szolgálatának ellátására rendelt birtokként vált ki Somogy megyébõl. Az 1389-tõl szabad királyi várost Zsigmond király Mezõlaki Zámbó Miklós királyi tárnokmesternek adta cserébe más birtokokért, kinek halála után özvegye, Erzsébet asszony 1396-ban a királynak visszaadta. Zsigmond 1404-ben Marczali Miklós néhai erdélyi vajdának és rokonainak zálogosította el Segesdet, majd 1417-ben örökadományul is nekik adta. 1474-ben a Báthory családé, 1583-ban pedig Ungnád Kristóf birtoka lett. A XVI. század második felében a török támadások ellen egy erõdítményt is emeltek itt, melynek védõit 1591-ben a szigetvári bég csapataival váratlanul meglepte, a várat elfoglalta az õrséget felkoncolta, az erõsséget felgyújtotta. Ezidõtõl kezdve két Segesd volt ismeretes éspedig Segesdvár, a korábbi Alsósegesd és Segesdváros, vagyis Felsõsegesd.A két községet 1950-ben egyesítették Segesd néven. Felsõsegesd alapját az 1294-ben keletkezett Ferencesrendi kolostor alkotta. A hódoltság idején Felsõsegesdet a törökök elfoglalták, a lerombolt kolostor helyén erõdítményt emeltek, amelynek köré lassan a község is kiépült és a török Várossegesdnek nevezte. Az erõdítményt elsõ ízben az 1554 évi török adólajstromban említik, õrsége 1618-19-ben 444 fõ volt. A vár 1687-ig volt török kézen, visszafoglalása után hadijelentõségét vesztve pusztulásnak indult, falait a lakosság széthordta. Magyar Kálmán írja: ...az 1981-es régészeti feltárásunk tisztázta az Árpád- és a középkori, török kori vár bizonyos helyét ! Hiszen a források csupán a XV. század elejétõl, 1404-tõl említették itt / a mai szociális otthon mellett, a felsõsegesdi várdombon / a királyi, királynéi castrumot! Világosan kiderítettük azt is, hogy ez a castrum, átalakított állapotban szolgált a XV. században (megközelítöleg 1526-ig) fõúri rezidenciaként is! Majd 1526-1566 között palánkvárrá, fortalitiummá alakították át. 1570-ben építette át a török a segesdi templomok és különbözõ építmények (mint a kolostor !) anyagának felhasználásával! Pusztulása 1687 után több szakaszban: megközelítõleg három periódusban: 1755-ben, 1862-63-ban, 1962-64-ben következett be! /Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása (Kaposvár 1998)/

[1-1]