|
Témaindító hozzászólás
|
2006.07.26. 09:43 - |
Három irás a somogy megye területén lévő egykori erősség kutatásáról:
http://www.hirado.hu/cikk.php?id=131606
Az 1661-ben épült palánkvár helyét ismerik, de ásatásokat eddig nem végeztek. Most a Nemzetvédelmi Egyetem és a Hadtörténeti Múzeum tárja fel a területet. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatótábort szervezett a horvát határ közelében lévő, Nagykanizsa és Csurgó közt elterülő Őrtilos településen, hogy megtalálják a Zrínyi Miklós nevét viselő egyetlen magyarországi erődítés, Új-Zrínyivár helyét, adta hírül az MTI. A palánkvárat 1661-ben építette fel a költő-hadvezér a Mura partján, majd 3 év múlva a török elfoglalta és lerombolta. Két évvel ezelőtt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Hadtörténeti Múzeum egy horvát és magyar szövegű emlékművet emelt a vár feltételezett helyén, de ásatást mindmáig nem folytattak. A kutatók eddig egy legalább 3 dekás török ólom puskagolyót, török késnyelet és pénzérméket találtak. Reményeik szerint egy év múlva már meg tudják rajzolni Új-Zrínyivár pontos körvonalát. http://index.hu/tech/tortenelem/zrinyi060714/Megkeresni és azonosítani a költő-hadvezér nevét viselő egyetlen magyarországi erődítés, Új-Zrínyivár helyét - ez a cél, s a névadóhoz kötődő eddigi hagyományápolás vezérelte a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös, a dél-zalai Belezna község vasúti megállója közelében fekvő szentmihályhegyi kutatótáborának megszervezését. "Eszterházy Pál hadmérnök és az osztrák Montecuccoli tábornok korabeli vázlatai alapján itt, mintegy 200x200 méteres területen belül és legalább 1,5 mélyen kell hogy legyenek Zrínyi Miklós saját építtetésű és 1663-ban az ostromló török sereg által lerombolt palánkvárának maradványai" - mutatott körbe az erdős és szőlőkben végződő domboldalon Négyesi Lajos, a ZMNE adjunktusa, hadtörténész. A közvetlen közelben csaknem 5 méter hosszú és 2 méter mély kutatóárok bontakozik ki az egyetemisták ásói alatt. Ők Szakács Gyulának, a zalai múzeumi igazgatóság régésztechnikusának irányításával dolgoznak. "Jól látszik a talaj színeltéréséből, hogy másfél méteres mélység körül elértük a korabeli földréteget, s ennek folytatása segithet abban, hogy eljussunk az eredeti sáncfal nyomvonalához" - jegyezte meg a technikus. Papp Ferenc alezredes, az egyetem humánosztályának vezetője az egyik kezdeményezője volt a hagyományápolás eme újabb formájának. Mint mondta, nem elég, hogy a környékbeli falvakkal közösen két éve már túristaúttal megközelíthető kisebb, magyar és horvát feliratú emlékművet állítottak Új-Zrínyivár feltételezett helyén. "Kilenc, a történelem iránt fokozottan érdeklődő hallgatónk önként vállalta a majdani régészeti feltárást előkészítő első kutatóásatási táborozást, amelynek során GPS-es bemérések és fémkereső detektorok segítik a munkánkat, s minden érdemleges adatot számítógépre viszünk a földvár helyének teljesen pontos meghatározásához. Ennek érdekében ősszel, lombhullás után is visszatérünk egy csak műszeres kis csapattal és a hozzáállást, az egyetemünk és a hadtörténeti intézet mostani anyagi, valamint a zalai múzeumi igazgatóság szakmai támogatását nyugtázva biztos, hogy jövő nyáron is visszatérünk kutatni" - jelezte a helyszíni séta közben Papp Ferenc. Négyesi Lajos is ezt a lelkes hozzáállást, a szállásadó beleznai önkormányzat önzetlen segítségét méltatta, majd a detektorral kiderített "saját leletek" egyikére, egy legalább 3 dekás török ólom puskagolyóra mutatott. Mindjárt megjegyezte, ha a földvár sáncárok felöli oldalát meglelik, akkor sokkal többet is találnak. "De leltünk már török késnyelet és pénzérméket is" - közölte a hadtörténész, majd hozzátette: bízik abban, hogy egy év múlva kutatóásásaik nyomán sikerül megrajzolni a Zrinyi nevét viselő egyetlen megyarországi vár pontos körvonalát "és akkor már a feltáró régészeké lehet a szó". http://www.gps.hu/index.php?id=1024Egy csoport kutató azt tervezi, hogy megkeresi és azonosítja a költő-hadvezér nevét viselő Új-Zrínyivárat Megkeresni és azonosítani a költő-hadvezér nevét viselő egyetlen magyarországi erődítés, Új-Zrínyivár helyét - ez a cél, s a névadóhoz kötődő eddigi hagyományápolás vezérelte a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös, a dél-zalai Belezna község vasúti megállója közelében fekvő szentmihályhegyi kutatótáborának megszervezését. "Eszterházy Pál hadmérnök és az osztrák Montecuccoli tábornok korabeli vázlatai alapján itt, mintegy 200x200 méteres területen belül és legalább 1,5 mélyen kell hogy legyenek Zrínyi Miklós saját építtetésű és 1663-ban az ostromló török sereg által lerombolt palánkvárának maradványai" - mutatott körbe az erdős és szőlőkben végződő domboldalon Négyesi Lajos, a ZMNE adjunktusa, hadtörténész. A közvetlen közelben csaknem 5 méter hosszú és 2 méter mély kutatóárok bontakozik ki az egyetemisták ásói alatt. Ők Szakács Gyulának, a zalai múzeumi igazgatóság régésztechnikusának irányításával dolgoznak. "Jól látszik a talaj színeltéréséből, hogy másfél méteres mélység körül elértük a korabeli földréteget, s ennek folytatása segithet abban, hogy eljussunk az eredeti sáncfal nyomvonalához" - jegyezte meg a technikus. Papp Ferenc alezredes, az egyetem humánosztályának vezetője az egyik kezdeményezője volt a hagyományápolás eme újabb formájának. Mint mondta, nem elég, hogy a környékbeli falvakkal közösen két éve már túristaúttal megközelíthető kisebb, magyar és horvát feliratú emlékművet állítottak Új-Zrínyivár feltételezett helyén. "Kilenc, a történelem iránt fokozottan érdeklődő hallgatónk önként vállalta a majdani régészeti feltárást előkészítő első kutatóásatási táborozást, amelynek során GPS-es bemérések és fémkereső detektorok segítik a munkánkat, s minden érdemleges adatot számítógépre viszünk a földvár helyének teljesen pontos meghatározásához. Ennek érdekében ősszel, lombhullás után is visszatérünk egy csak műszeres kis csapattal és a hozzáállást, az egyetemünk és a hadtörténeti intézet mostani anyagi, valamint a zalai múzeumi igazgatóság szakmai támogatását nyugtázva biztos, hogy jövő nyáron is visszatérünk kutatni" - jelezte a helyszíni séta közben Papp Ferenc. Négyesi Lajos is ezt a lelkes hozzáállást, a szállásadó beleznai önkormányzat önzetlen segítségét méltatta, majd a detektorral kiderített "saját leletek" egyikére, egy legalább 3 dekás török ólom puskagolyóra mutatott. Mindjárt megjegyezte, ha a földvár sáncárok felöli oldalát meglelik, akkor sokkal többet is találnak. "De leltünk már török késnyelet és pénzérméket is" - közölte a hadtörténész, majd hozzátette: bízik abban, hogy egy év múlva kutatóásásaik nyomán sikerül megrajzolni a Zrinyi nevét viselő egyetlen megyarországi vár pontos körvonalát "és akkor már a feltáró régészeké lehet a szó". |
Három irás a somogy megye területén lévő egykori erősség kutatásáról:
http://www.hirado.hu/cikk.php?id=131606
Az 1661-ben épült palánkvár helyét ismerik, de ásatásokat eddig nem végeztek. Most a Nemzetvédelmi Egyetem és a Hadtörténeti Múzeum tárja fel a területet. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatótábort szervezett a horvát határ közelében lévő, Nagykanizsa és Csurgó közt elterülő Őrtilos településen, hogy megtalálják a Zrínyi Miklós nevét viselő egyetlen magyarországi erődítés, Új-Zrínyivár helyét, adta hírül az MTI. A palánkvárat 1661-ben építette fel a költő-hadvezér a Mura partján, majd 3 év múlva a török elfoglalta és lerombolta. Két évvel ezelőtt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Hadtörténeti Múzeum egy horvát és magyar szövegű emlékművet emelt a vár feltételezett helyén, de ásatást mindmáig nem folytattak. A kutatók eddig egy legalább 3 dekás török ólom puskagolyót, török késnyelet és pénzérméket találtak. Reményeik szerint egy év múlva már meg tudják rajzolni Új-Zrínyivár pontos körvonalát. http://index.hu/tech/tortenelem/zrinyi060714/Megkeresni és azonosítani a költő-hadvezér nevét viselő egyetlen magyarországi erődítés, Új-Zrínyivár helyét - ez a cél, s a névadóhoz kötődő eddigi hagyományápolás vezérelte a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös, a dél-zalai Belezna község vasúti megállója közelében fekvő szentmihályhegyi kutatótáborának megszervezését. "Eszterházy Pál hadmérnök és az osztrák Montecuccoli tábornok korabeli vázlatai alapján itt, mintegy 200x200 méteres területen belül és legalább 1,5 mélyen kell hogy legyenek Zrínyi Miklós saját építtetésű és 1663-ban az ostromló török sereg által lerombolt palánkvárának maradványai" - mutatott körbe az erdős és szőlőkben végződő domboldalon Négyesi Lajos, a ZMNE adjunktusa, hadtörténész. A közvetlen közelben csaknem 5 méter hosszú és 2 méter mély kutatóárok bontakozik ki az egyetemisták ásói alatt. Ők Szakács Gyulának, a zalai múzeumi igazgatóság régésztechnikusának irányításával dolgoznak. "Jól látszik a talaj színeltéréséből, hogy másfél méteres mélység körül elértük a korabeli földréteget, s ennek folytatása segithet abban, hogy eljussunk az eredeti sáncfal nyomvonalához" - jegyezte meg a technikus. Papp Ferenc alezredes, az egyetem humánosztályának vezetője az egyik kezdeményezője volt a hagyományápolás eme újabb formájának. Mint mondta, nem elég, hogy a környékbeli falvakkal közösen két éve már túristaúttal megközelíthető kisebb, magyar és horvát feliratú emlékművet állítottak Új-Zrínyivár feltételezett helyén. "Kilenc, a történelem iránt fokozottan érdeklődő hallgatónk önként vállalta a majdani régészeti feltárást előkészítő első kutatóásatási táborozást, amelynek során GPS-es bemérések és fémkereső detektorok segítik a munkánkat, s minden érdemleges adatot számítógépre viszünk a földvár helyének teljesen pontos meghatározásához. Ennek érdekében ősszel, lombhullás után is visszatérünk egy csak műszeres kis csapattal és a hozzáállást, az egyetemünk és a hadtörténeti intézet mostani anyagi, valamint a zalai múzeumi igazgatóság szakmai támogatását nyugtázva biztos, hogy jövő nyáron is visszatérünk kutatni" - jelezte a helyszíni séta közben Papp Ferenc. Négyesi Lajos is ezt a lelkes hozzáállást, a szállásadó beleznai önkormányzat önzetlen segítségét méltatta, majd a detektorral kiderített "saját leletek" egyikére, egy legalább 3 dekás török ólom puskagolyóra mutatott. Mindjárt megjegyezte, ha a földvár sáncárok felöli oldalát meglelik, akkor sokkal többet is találnak. "De leltünk már török késnyelet és pénzérméket is" - közölte a hadtörténész, majd hozzátette: bízik abban, hogy egy év múlva kutatóásásaik nyomán sikerül megrajzolni a Zrinyi nevét viselő egyetlen megyarországi vár pontos körvonalát "és akkor már a feltáró régészeké lehet a szó". http://www.gps.hu/index.php?id=1024Egy csoport kutató azt tervezi, hogy megkeresi és azonosítja a költő-hadvezér nevét viselő Új-Zrínyivárat Megkeresni és azonosítani a költő-hadvezér nevét viselő egyetlen magyarországi erődítés, Új-Zrínyivár helyét - ez a cél, s a névadóhoz kötődő eddigi hagyományápolás vezérelte a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös, a dél-zalai Belezna község vasúti megállója közelében fekvő szentmihályhegyi kutatótáborának megszervezését. "Eszterházy Pál hadmérnök és az osztrák Montecuccoli tábornok korabeli vázlatai alapján itt, mintegy 200x200 méteres területen belül és legalább 1,5 mélyen kell hogy legyenek Zrínyi Miklós saját építtetésű és 1663-ban az ostromló török sereg által lerombolt palánkvárának maradványai" - mutatott körbe az erdős és szőlőkben végződő domboldalon Négyesi Lajos, a ZMNE adjunktusa, hadtörténész. A közvetlen közelben csaknem 5 méter hosszú és 2 méter mély kutatóárok bontakozik ki az egyetemisták ásói alatt. Ők Szakács Gyulának, a zalai múzeumi igazgatóság régésztechnikusának irányításával dolgoznak. "Jól látszik a talaj színeltéréséből, hogy másfél méteres mélység körül elértük a korabeli földréteget, s ennek folytatása segithet abban, hogy eljussunk az eredeti sáncfal nyomvonalához" - jegyezte meg a technikus. Papp Ferenc alezredes, az egyetem humánosztályának vezetője az egyik kezdeményezője volt a hagyományápolás eme újabb formájának. Mint mondta, nem elég, hogy a környékbeli falvakkal közösen két éve már túristaúttal megközelíthető kisebb, magyar és horvát feliratú emlékművet állítottak Új-Zrínyivár feltételezett helyén. "Kilenc, a történelem iránt fokozottan érdeklődő hallgatónk önként vállalta a majdani régészeti feltárást előkészítő első kutatóásatási táborozást, amelynek során GPS-es bemérések és fémkereső detektorok segítik a munkánkat, s minden érdemleges adatot számítógépre viszünk a földvár helyének teljesen pontos meghatározásához. Ennek érdekében ősszel, lombhullás után is visszatérünk egy csak műszeres kis csapattal és a hozzáállást, az egyetemünk és a hadtörténeti intézet mostani anyagi, valamint a zalai múzeumi igazgatóság szakmai támogatását nyugtázva biztos, hogy jövő nyáron is visszatérünk kutatni" - jelezte a helyszíni séta közben Papp Ferenc. Négyesi Lajos is ezt a lelkes hozzáállást, a szállásadó beleznai önkormányzat önzetlen segítségét méltatta, majd a detektorral kiderített "saját leletek" egyikére, egy legalább 3 dekás török ólom puskagolyóra mutatott. Mindjárt megjegyezte, ha a földvár sáncárok felöli oldalát meglelik, akkor sokkal többet is találnak. "De leltünk már török késnyelet és pénzérméket is" - közölte a hadtörténész, majd hozzátette: bízik abban, hogy egy év múlva kutatóásásaik nyomán sikerül megrajzolni a Zrinyi nevét viselő egyetlen megyarországi vár pontos körvonalát "és akkor már a feltáró régészeké lehet a szó". |
[1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
